Hungarian homes left without EU funding for energy renovations

While one third of primary energy consumption in Hungary takes place in residential buildings, EU-funded programs leave more than 95% of homes without any meaningful contribution to boost their energy saving potential.

In a nutshell:

  • One third of Hungarian energy consumption comes from residential buildings
  • EU-funded Operational Programme allocates too little money to buildings renovation, and with insufficient schemes
  • Non-refundable schemes could have triggered the renovation of over 1.4 million flats, bringing new jobs and reducing CO2 emissions

Details:

Residential buildings are responsible for one third of total energy consumption in Hungary. But despite a great potential for energy savings in the sector, EU-funded programs will fall short of unleashing it.

Under the latest draft of Cohesion funds’ Environmental and Energy Efficiency Operational Program Plus (EEEOP Plus), support to improve buildings renovation is planned for only about 32’000 homes in 7 years, less than 1% of total flats in Hungary. Renovation of social housing is foreseen for only 300 settlements in the National recovery plan.

EU Money from the EEEOP is also likely to be used exclusively for energy efficiency obligation schemes (whether other forms of financing for households would be available remains unclear from the text). This is in stark contrast with the joint civil proposal, submitted by 45 NGOs in October 2020, calling for the introduction of non-refundable funding and the reduction of the VAT on housing renovations to 5%.

This kind of “non- refundable funding” scheme for households is what is largely needed to boost a true Hungarian renovation wave. A recent study showed that there is public interest in the renovation of at least 1.4 million flats over the next five years, which could even increase if supported by non-repayable grants supporting 30-40% of the investment cost, coupled with repayable grants. Even if only half of them were to happen in the next five years, Hungary could save nearly 420’000 tonnes of CO2 and create around 100’000 new jobs.

On the other hand, should the Operational Program remain as it is, it would leave most Hungarians alone in managing a deteriorating housing stock, resulting in a further deterioration of their quality of life.

Sources:

Hungarian draft Environment and Energy Efficiency Operational Programme

Hungarian draft Resilience and Recovery Plan

Hungarian Energy Efficiency Institute (2021), Hungarian Renovation Wave (in Hungarian)

Hungarian Energy Efficiency Institute (2021), Hungarian Renovation Wave (summary in English)

Friends of the Earth Hungary (2021), What would encourage residential energy efficiency renovations? Results of the MEHI population survey

 

A magyar háztartások energetikai felújítása nem kap érdemi uniós támogatást

Miközben az energiafogyasztás egyharmada a lakóépületekben történik Magyarországon, az EU-s programok a felújításra szoruló lakások több mint 95%-ának energiahatékonysági célú felújításához nem járulnak hozzá érdemben.

Dióhéjban:

  • A magyar elsődleges energiafogyasztás egyharmadáért a lakóépületek felelősek;
  • Az EU-s operatív programok túl kevés forrást szánnak lakóépületek felújítására, és a tervezett finanszírozási formák nem elegendőek;
  • Vissza nem térítendő támogatások 1,4 millió lakás felújítását segíthették volna elő, egyúttal új munkahelyeket teremtve és a szén-dioxid kibocsátást jelentősen csökkentve

Bővebben:

Magyarországon a lakóépület-állomány felelős a teljes energiafogyasztás egyharmadáért. Azonban az ágazatban rejlő óriási energiamegtakarítási potenciált az uniós programok nem fogják kiaknázni.

A strukturális és kohéziós alapokra épülő Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) legfrissebb tervezete csak mintegy 32 000 lakás felújítását tervezi támogatni az elkövetkező 7 évben, amely a magyar lakásállomány kevesebb mint 1%-a. A szociális bérlakások felújítását is csak 300 településen tervezi a Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv.

A KEHOP Plusz forrásai ráadásul várhatóan csak az energiahatékonysági kötelezettségi rendszeren keresztül lesznek elérhetőek lakásfelújításra; a tervezetből nem egyértelmű, hogy más finanszírozási forma is várható-e erre a célra. Ez ellentétben áll azzal a javaslattal, melyet 45 civil szervezet nyújtott be 2021 januárjában, amelyben vissza nem térítendő támogatás bevezetését és a lakásfelújítás ÁFA-jának 5%-ra való csökkentését indítványozták.

A háztartások ilyen fajta vissza nem térítendő támogatása szükséges ahhoz, hogy valódi felújítási hullám indulhasson be Magyarországon. Egy friss tanulmány szerint legalább 1,4 millió lakás felújítására van igény az elkövetkező öt évben, amely visszatérítendő támogatással párosuló, 30-40%-os vissza nem térítendő támogatás mellett tovább nőhetne. Ha ennek csak a fele valósulna meg a következő öt évben, Magyarország csaknem 420 000 tonna széndioxid-kibocsátást takaríthatna meg, és mintegy 100 ezer új munkahelyet teremthetne.

Ha viszont az operatív program a jelen formájában valósul meg, azzal a magyar emberek többségét magára hagyja a romló állagú lakásállomány kezelésében, ami a lakosság életminőségének további romlásához vezet.

Forrás:

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz tervezete

A Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv tervezete

Hazai felújítási hullám, Magyar Energiahatékonysági Intézet, 2021.

Hungarian Energy Efficiency Institute (2021), Hungarian Renovation Wave (summary in English)

Mi ösztönözné a lakossági energiahatékonysági felújításokat? – A MEHI lakossági felmérésének eredményei, MTVSZ, 2021.