The transition in Hungary might be “just” for big polluters only

While planning a just transition, Hungary needs to prevent the side-lining of local communities. Furthermore, the country might allocate a big share of its Just Transition and Modernization funding to a semi-transformation of energy-intensive and polluting industries.

In a nutshell:

  • 3 Hungarian regions (and their energy-intensive industries) will receive financing from Just Transition and Modernization Fund
  • This EU cash might benefit mainly polluting industries, without requiring ambitious transformations
  • Local communities might be sidelined

Details:

Hungary will receive around €237 million from the Just Transition Fund, which will be distributed among the regions of Heves, BAZ and Baranya with the aim of supporting local economies and communities as the energy transition unfolds.

The inputs to the three Territorial Just Transition Plans are expected to be finalized in April 2021, and the drafting of the plans will conclude later in the year. From what appears in the government’s public communication, however, there is a concrete risk that energy-intensive, polluting industries could receive a significant share of the Just Transition and Modernization funding, at the expenses of local communities, SMEs and municipalities.

Among the beneficiaries of EU funding seems to be the state-owned Matra coal power plant. Money from the Just Transition Fund could support the retraining and employment programs for the over 2’000 workers related to the plant and the installation of new solar panels on recultivated land. The power plant combustion materials will also switch from lignite and biomass to waste, biomass and fossil gas.

The Just Transition Fund explicitly excludes funding for fossil projects like the new fossil gas unit of Matra, but other EU sources (like Modernisation Fund) might conditionally allow it. If loopholes are not addressed properly, the partial switch to waste incineration might also be conditionally eligible in such funds, on the basis of the “big regional employer” criteria.

This transition from coal-fired to gas-fired power generation is not in line with Hungary’s 2050 climate neutrality target. The funds should therefore be spent for the decarbonization of polluting and job-intensive sectors and for support to local communities, not to transform one fossil fuel addiction into another (or into waste).

There is also another challenge related to the broader Just Transition process: Hungary needs to pay attention to the opinion of affected local communities and civil society. Locals and NGOs have been invited to interviews and stakeholder workshops in each interested region, but with significant time constraints, which makes meaningful public participation in the drafting of the plans quite difficult.

The concerns and proposals of local communities need to be built into the plans, as it is them who should be the main beneficiaries of the Just Transition programme.

Sources:

Friends of the Earth Hungary, Just Transition campaign

Bankwatch (March 2021), Status of the Territorial Just Transition Plans in central and eastern Europe.

Bankwatch, Just Transition

Hungarian Insider (2021), Nine-year transformation of Mátra Power Plant begins

 

A magyar átállás a helyi közösségek felé is legyen méltányos, ne csak a nagy szennyezők vagy nagy foglalkoztatók felé

Az igazságos energiaátmenet tervezése során el kell kerülni a helyi közösségek, önkormányzatok háttérbe szorulását. Ez azért kockázat, mert az ország a Méltányos Átállást Támogató és a Modernizációs Alapok nagy részét várhatóan a nagy energiaigényű és szennyező iparágak részleges átalakítására fordítaná.

Dióhéjban:

  • 3 magyar „szenes” megye kap pénzt az EU Méltányos Átállást Támogató Alapból.
  • Az uniós pénz akár főleg a szennyező ipar mint nagy foglalkoztató átalakításának kedvezhet, teljes klímasemlegességi átalakítási követelmény nélkül.
  • A helyi közösségek háttérbe szorulhatnak

Bővebben:

Magyarország kb. 237 millió euróra számíthat a Méltányos Átállást Támogató Alapból, amelyet Heves, BAZ és Baranya megye között osztanak szét, hogy a helyi gazdaságot és közösségeket támogassák az energiaátmenetben.

A három területi igazságos átmeneti terv részvételi tervezése várhatóan 2021 áprilisában zárul, majd a KEHOP+ mellékleteiként véglegesítik. A kormányzati kommunikációból egyelőre az tűnik ki, hogy fennáll a veszélye annak: a helyi közösségek, KKV-k és önkormányzatok kevésbé, inkább a nagy energiaigényű, nagy szennyező iparágak (mint nagyobb foglalkoztatók) kapnák a Méltányos Átállást Támogató és a Modernizációs Alap forrásainak nagy részét.

Uniós támogatás kedvezményezettje lehet többek között az állami tulajdonú Mátrai Erőmű. A Méltányos Átállást Támogató Alap elvileg akár finanszírozhat pl. egy az erőmű átállásához kapcsolódó munkavállalói átképzést és foglalkoztatást célzó programot, ill. új napelemek telepítését a rekultivált területen. Az erőmű átalakítása nem lesz klímasemleges: lignit és biomassza tüzelésről hulladék, biomassza és új földgáz tüzelésre áll át.

Bár a Méltányos Átállást Támogató Alap kifejezetten tiltja fosszilis tüzelőanyagokra épülő projektek, úgymint új földgáz üzemű erőművi egység létesítésének támogatását, más uniós források, pl. a Modernizációs Alap feltételesen megengedhetik ezt. E kiskapukat az EU-nak be kell zárnia, kezelnie, ugyanis a hulladékégetésre való részleges átállás sincs teljesen kizárva mindegyik alapból, pl. „nagy térségi foglalkoztató” alapon.

A széntüzelésről gáztüzelésre való átállás nincs összhangban Magyarország 2050-re kitűzött klímasemlegességi céljával. Az alapokat ezért a helyi közösségek, önkormányzatok, kkv-k klímasemlegességi átállásának támogatására, valamint és a szennyező és munkaerő-igényes ágazatok teljes klímasemlegességet célzó dekarbonizációjára kellene fordítani. Nem pedig arra, hogy egyik fosszilis tüzelőanyag helyett másiktól (ill. hulladéktól) váljunk függővé.

Még egy kihívás kapcsolódik az igazságos átmenet tágabb folyamatához. Magyarországnak figyelembe kellene venni az érintett helyi közösségek és a civil társadalom véleményét. A helyieket és a civil szervezeteket minden érintett megyében meghívták interjúkra ill. műhelyekre, de nagyon szűk az időkeret, ami a tervezésben való érdemi részvételt megnehezíti.

A helyi közösségek aggályait és javaslatait be kell építeni a tervekbe, hiszen ők kellene, hogy az igazságos átmenet program legfőbb kedvezményezettjei legyenek.

Források:

A Magyar Természetvédők Szövetsége szénkivezetés programja

A területi igazságos átmeneti tervek helyzete Közép- és Kelet-Európában, 2021. március. Bankwatch, MTVSZ

Bankwatch, Just Transition

Mátrai Erőmű átalakításáról pl